Térkép - Ohrid

Ohrid
Ohrid (macedónul Охрид,, /Ohrid, történelmi török neve Ohri) város Észak-Macedónia nyugati részén, az Ohridi-tó északkeleti partján, az Ohridi járás székhelye. Az ország nyolcadik legnépesebb városa. A festői környezetben felépült város történelmi épületei révén 1980-ban a UNESCO kulturális világörökségi helyszíne, az Ohrid-régió része lett.

Az ókorban az illírek dasszaréták néven ismert törzse telepedett meg a mai Ohrid helyén, és alapította meg Lükhnisz (latinul Lychnis, Lychnidus) városát. A római korban az Adriai-tengert Bizánccal összekötő kereskedelmi út, a Via Egnatia haladt el a város mellett, aminek következtében jelentősége megnövekedett. Régészeti ásatások bizonyítják, hogy a kereszténység korán, a 4. században megtelepedett a városban, s az 5. században már saját bazilikával rendelkezett.

867-ben a bolgárok hódították meg a várost (ekkoriban említették először a szláv eredetű Ohrid néven), s 990 és 1015 között, Sámuel uralkodása alatt a Bolgár Birodalom fővárosa, valamint az ohridi patriarkátus székhelye volt. Miután 1018-ban a Bizánci Birodalom tette rá kezét a városra, Ohridot visszaminősítették a bizánci patriarkátus alá tartozó érseki székhellyé. 1083-ban I. Bohemund normannjai foglalták el, s a 14. századig több ízben gazdát cserélt a város, felváltva az epiruszi despoták, a bolgárok, a bizánciak és a szerbek vonták fennhatóságuk alá.

A 14. század végén az Oszmán Birodalom hódította meg a várost, aminek következtében a keresztény lakosok nagy része elmenekült, s a Manastıri szandzsákhoz tartozó Ohrid fejlődése is megtorpant. A 18. századra lett ismét jelentős mint kereskedelmi központ, s a század végére lakossága az 5 ezret is elérte. A 19. század elején az Oszmán Birodalom többi európai tartományához hasonlóan Ohrid vidékét is helyi földesurak vonták ellenőrzésük alá, és dacoltak a központi kormányzattal (az albán Mahmud Bushatli pasa, majd a macedón Dzseladin bég). A 19. század végére a város lakossága már elérte a 12 ezer főt, s 1913-ban, a Balkán-háború következményeként felszabadult az oszmán iga alól.

 
Térkép - Ohrid
Térkép
Google LLC - Térkép - Ohrid
Google LLC
Google Föld - Térkép - Ohrid
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Ohrid
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Ohrid
OpenStreetMap
Térkép - Ohrid - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Ohrid - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Ohrid - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Ohrid - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Ohrid - OpenTopoMap
OpenTopoMap
Térkép - Ohrid - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Ohrid - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Ohrid - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Ohrid - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Ohrid - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedón Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.

1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot. Az ENSZ, a NATO, a KEK, az EBESZ, a Nemzetközi Valutaalap tagja. 2005-től az Európai Unió tagjelöltje.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
MKD Macedón dénár (Macedonian denar) ден 2
ISO Nyelv
SQ Albán nyelv (Albanian language)
MK Macedón nyelv (Macedonian language)
SR Szerb nyelv (Serbian language)
TR Török nyelv (Turkish language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Albánia 
  •  Bulgária 
  •  Görögország 
  •  Koszovó 
  •  Szerbia